Napszőtte Alkotóház Közösségi Színtér és Könyvtár

Az Alkotóházat Megyer Község Önkormányzata biztosítja a Napszőtte Alkotóház és Közösségi Színtér és Könyvtár számára.  Szerettük volna, ha a tér meséssé válna, mint amilyen maga a település,- egy picike csodaország varázsbirodalom, ahol a színek, a tárgyak elviszik a látogató világát egy kreatív alkotásokkal teli fantáziavilágba, ahol bemutathatjuk az emberi alkotás lehetőségének merészségeit, a felfedező gyermeki szemlélet élethosszon át tartó játékát.

A Megyer Pajta turisztikai rendezvénytereivel karöltve valósítjuk meg programjainkat, A Megyer Pajta Bistro, a Berkenye Galéria, a Lábas Pajta- és Kemenceház, Emlékszoba- és Utcagaléria helyszíneken.

A Napszőtte Alkotóház eszközeivel lehetőség nyílik megismerkedni különféle kézműves technikákkal, valamint igény szerint művészetterápiás foglalkozáson való részvételre. A foglalkozások tematikája és felhasznált technikái:

Akvarell technika, növényi festékkel való festés: általában örömteli, könnyedséggel rendelkező emberek választják ezt a technikát, ha a vezető adja kézbe, akkor is sajátossága, hogy oldja a szorongást, csökkenti a teljesítmény megszállottságot, segít az önelfogadáshoz,  énerősítő. A kényszeres embereknek gyógyító hatású, a víz a színek relaxálnak, érzelmeket aktiválnak, csökkentik a szorongást. Az akvarell papíron szétfutó és összeolvadó színek spontaneitása az alkotóban is elindít egy feloldást a merevségeivel, görcsösségeivel szemben

Ceruza, tusrajz: fejleszti a figyelmet, koncentrációt, figyelmet, kitartást ad, segíti a tudatosodást, hat a hiperaktivitásra, labilitásra, a depresszív irányultság elmulasztására.

Kollázs, montázs: a külső-belső világ közti kapcsolatot hozzák létre, növeli a szociabilitást, segítenek a külvilág elfogadásában, oldja a merev és törékeny énhatárokat.

Textilterápia: az anyag sajátosságait figyelembe véve lehet szép munkákat létrehozni. Sajátos, szimmetrikus minta és színvilág alakítható ki, ennél a technikánál belép a tapintási érzékelés. 

Bőrös technika: A bőr sajátossága szerint erősebb mint a textil, habitusában az elkészült tárgyaknak és viseletnek megvan az a misztikus kisugárzása, mint egy indián fejdísznek. Egy bőr kabát erőt sugároz magából, védettséget, kiállást, de egy kés markolatának bőrözése is ezt sugalmazza. Viselője olyanná válik, mintha magára öltené magának az állatnak a viselkedését. Színház a világ, mondta Shakespeare, és valóban mint farsangkor, a viselő kap egy másik szerepet. A bőrözés technikája igényel egyfajta kölcsönösségi viszonyt az anyaggal, kis túlzással mondhatnám a kölcsönös tisztelet szót, de úgy gondolom, ahogy a vadászok áldozatvétel után megfújják a kürtöt tiszteletből a szarvasból távozó léleknek, hogy az húsát és bőrét adja az embernek az életért, úgy benne van ebben az anyagban ez a szakrális üzenete az áldozathozatalnak.   

Nemezelés: A másik, számomra választott állati eredetű alapanyag a szőr, a juh gyapja. Érintését nem mindenki szereti, és a nedves technika sem mindenki számára kedvelt. A tűvel nemezelés helyett inkább a színek összesimogatása faliképpé kedvelt technika számomra, mert hasonlít az akvarellhez, de mégis más. A nemezzel dolgozni egy olyanfajta együttműködés, mint a korongozás, igényel lágyságot is és erőteljes keménységet is. Figyelmet igényel a gyapjú, mind a színek és formák megtartásánál, mind az egyenletes és tömör felület megalkotásánál.

Gyertyamártás, öntés: a forró viasz a felelősségvállalás szimbóluma, a döntések és cselekedetek látványosan gyors folyamata, a fixálódásban rejlő filozófia. Mártogatáskor a rétegek felrakódása alkalmat ad arra, hogy beszéljünk a sérelmekről, a kérges rétegekről,  amit jelképesen tűzgyújtással leolvaszthatunk és benne megidézhetjük a megbocsájtást. Erős művészetterápiás módszer, mint Bert Hellinger módszerei közt a sors visszaadása egy papírlap segítségével a tudatalattinak intézett szavakkal. 

Kertépítés: A természettel való közös játék az egészségünk legfontosabb építőeleme. Benne van mind az öt elem, ami az életüket fenntartja. A mozgás adja az alappillért és a fantázia. Bármit alkothatunk, amit csak üzen a kert. Álmodhatunk falak nélkül, a színek tárháza betölti a szívünket, az évszakok váltakozása irányt mutat cselekedeteinknek. Ételt, munkát és életet ad.

Az alkotásterápia szerepe ebben a szellemi belső munkában a fék, a lelassító gépezet, aminek végső fokozata az egyén gondolatainak kívülre- és felülre helyezése, önmaga életének egyfajta megfigyelése. A lassuló folyamatnak ebben a szakaszában már nem kérdés, hogy miért alkot, hanem maga az alkotás lesz az alkotó kivetülése, gondolatainak cselekvése és az önvalójában meglelt öröm csendje.

A településen élők közös összefogásának köszönhető, hogy munkájukkal olyan helyszínek alakultak ki, mely helyet ad különféle rendezvényeknek, élményt a résztvevőknek, szállást éjszakára. Az itt zajló szorgos közösségi munka mutatója a vidék élhető fenntarthatóságának és az egészséges föld megtartásában az utódnemzedék számára.